Az alkotmány jogfolytonossága

Bizonyára sokan nem igazán értik az utóbbi időkben oly sokat emlegetett történelmi alkotmányunkat, ill. az un. Szent Korona Alkotmányát, melynek kérdései előtt meglehetősen értetlenül állnak.

Vannak, akik nem restellnek rákérdezni erre, hiszen hiába bújják a paragrafusokat, keresik az interneten a válaszokat, alapvető kérdéseik megválaszolatlanul maradnak.

Paragrafusok szintjén valóban nincs történelmi alkotmányunk; így ezen az alapon nincs a Szent Koronának se alkotmánya! De van egy, un. Szent Korona Eszme; egy vezérlő elv! -- amit nekünk magyaroknak, életünk minden területén mindenkor követnünk kell.

Magyarország évezredes alkotmánya tehát tételesen sohase volt rögzítve; az idők folyamán sarkalatos kérdéseket rögzítettek csak törvényekbe.

A fenti kérdésekre ad pontos válaszokat Kanizsay Zsolt, aki az alábbi írásában az alkotmány körüli bizonytalanságot nagyon világosan, mindenki számára érthetően oszlatja el.

Vattay Szabolcs

Kanizsay Zsolt

Történelmi alkotmányunk

Régóta szenvedünk a törvénytelenség létében, és ezért a régi törvényességet gondoljuk törvénytelenségnek, mert a törvényesség alapja nincs leírva sehol.

Kétféle alkotmánytípus létezik, az írott, azaz chartális, illetve a hagyományokon alapuló, azaz íratlan. Ez utóbbiból nem sok van, de akad rá példa. Például, az Egyesült Királyságé (Nagy Britannia) ilyen; de a történelmi magyar alkotmány is ebbe a típusba tartozik. Az íratlan alkotmány a néplélekben, a szokásban gyökerezik, és áthatja a törvények szellemiségét. Annak ellenére, hogy a mi alkotmányunk nem volt írott formában, pecsétes papíron rögzítve, a törvények mégis abban a szellemiségben íródtak, melyet a hagyomány, a szokás megkívánt. Ez évszázadok alatt beleégett az emberek lelkébe. Ma már nagyon nehéz ezt megérteni.

Hosszú uralkodása alatt Zsigmond király is megszegte a jogszokást (ha úgy tetszik alkotmányt), ezért egyik ispánja elfogta és bebörtönözte. Zsigmond ezért a tettéért az ispánt később jutalmazta, azzal az indokkal, hogy a Szent Koronához volt hű és nem hozzá, a törvénysértő királyhoz. Ez nemcsak mai ésszel felfoghatatlan, de az akkori külföld számára sem volt igazán érthető.

A kétféle alkotmánynál egyvalami azonban közös. Megszállt országban egyikre hivatkozva sem lehet törvényeket hozni. Magyarországon mégis ez történik 1944 óta. Nem csak azért kell visszaállítanunk a történelmi alkotmányunkat, mert az megvédené a termőföldünket és az ásványkincseinket, hanem mert az utolsó törvényes, ha úgy tetszik alkotmányos időpontja az országnak akkor volt, amikor az még hatályban volt. Történelmünk során, minden idegen megszállást követően a történelmi (íratlan) alkotmányunk visszanyerte jogfolytonosságát, hatályosságát.

Például 1849 után 1867-ben; 1919 után 1920-ban. Csak az 1944. március 19-i német, majd az azt követő szovjet megszállás óta nem!  

Az 1949-es "alkotmányt" hazánk csalással (kékcédulás) megválasztott parlamentje a szovjetek által megszállt Magyarországon fogadta el. Ennek az 1949-es alkotmánynak az 1989-es változtatásai is még a szovjetek által megszállt országban történtek. Ugyanúgy, mint az 1990-es parlamenti választások is. Éppen ezért mind a mai napig törvénytelen minden, mert egy megszállt országban összetákolt "alkotmányban" gyökerezik a "törvényessége". Mindaddig egy törvénytelenségi bélyeg vetül a rendszerre, ameddig nem megyünk vissza az utolsó törvényes időpontig, 1944. március 18-ig. Ezzel az időponttal kell megteremteni a folytonosságot, hogy a törvénytelenség szégyenfoltja lekerüljön végre a magyar államiságról. Ennek kezdeményezését azonban ne várjuk kívülről senkitől, mert nekik és belső kiszolgálóiknak ez így kényelmes, ahogy van, így tudnak bennünket a végletekig kifosztani. Itt az országon belül, minél szélesebb körben kell erjesztenünk és követelnünk, hogy adják vissza az Alkotmányunkat!

A másik pedig, hogy el kell választanunk két fogalmat. Alkotmányt és alaptörvényt. Alkotmányként az ősi, történelmi, hagyományokon, szokáson alapulót kell visszahoznunk. Úgy tűnik a mai világban, hogy ezt le is kell majd írnunk, de ez ne legyen több 5-7 mondatnál. Ha ebben a néhány mondatban rejlő szellemiség hatja át az összes jogszabályunkat, elértünk mindent. Az USA alkotmánya is csak 1 oldal, de minden törvényük annak az egy oldalnak a szellemében íródott. A miénk lehet még ennél is rövidebb. Lássuk!

MAGYARORSZÁG ÖNRENDELKEZÉSÉNEK ELVE:
MAGYARORSZÁG ÖRÖKKÉ SZABAD
(Hungaria semper libera)

SZENT KORONA TULAJDON ELVE:
MINDEN JOG ÉS BIRTOK FORRÁSA A SZENT KORONA
(Sacra Corona radix omnium possessionum)

EGYSÉGES SZABADSÁG, A TÖRVÉNY ELŐTTI EGYENLŐSÉG  ELVE: A SZENT KORONA MINDEN TAGJÁT

EGY ÉS UGYANAZON SZABADSÁG ILLETI MEG

(kötelezettségek és a jogok összhangján keresztül(Una et eadem libertas)
ELLENÁLLÁS JOGA ÉS KÖTELESSÉGE:AZ EGYETEMES NEMZET MINDEN TAGJÁNAK JOGA S KÖTELESSÉGE ÉLNI AZ ELLENTMONDÁS ÉS ELLENÁLLÁS JOGÁVAL,

HA MEGSÉRÜL A SZENT KORONA ESZME.(lus resistendi et contradicendi)
SZENT KORONA ÉRVÉNYESSÉGE:

AZ ALKOTMÁNYOS ALAPTÖRVÉNY, MINDEN JOGSZABÁLY

A TÖRVÉNYHOZÓ, VÉGREHAJTÓ ÉS BÍRÓI HATALOM

MINDEN INTÉZKEDÉSE MEG KELL, HOGY FELELJEN

A SZENT KORONA ESZMÉNEK.(Sub specie Sacrae Coronae)
ALKOTMÁNYOS JOGFOLYTONOSSÁG ELVE:HATALOM NEM ALKOTMÁNYOZHAT. Törvénytelenség jogot nem alapít.

Ennyi elég. Erre épülhet aztán az ún. alaptörvény és az összes többi törvény, jogszabály, melyben lehet tárgyalni már sarkalatos pontokat, mint abortusz, választójog, kétkamarás parlament, honvédelem, stb. Alkotmánynak elegendő ez a néhány mondat, mert ebben minden benne van.

2011. március 02.

Kanizsay Zsolt