A Magyar Szent Korona eszmeiségének nagy titkai

Van az emberi világnak egy olyan szakrális eszmeisége tárgyiasult formában, amely a jövő természeti világtársadalmának minden eddig tárgyalt, és a könyvben nem érintett gondolatrendszerét is magában hordozza. Ez a „SZEMÉLYISÉGGEL” bíró tárgy a címben feltüntetett középkori Magyar Királyságnak, vagyis a magyar nemzetnek a Szent Koronája. Miként írtam, nekünk már semmit újat sem kell kitalálnunk ahhoz, hogy célként eljuthassunk az emberiség biztos holnapjába. A Szent Korona mindannak az ősi tudásnak a tárgyba öntött megjelenése, amelyben az őseink tudásátadása található kódolt állapotban, amit csak az tud dekódolva újra elolvasni, aki valamilyen szinten a magyarságot a tudás népe egyenes ági leszármazottainak tartja. Mivel ilyen irányultságú ember alig található a világon, sajnos már a magyar nemzet tagjai között is egyre kevesebb számban, a szentkorona-tan társadalmi jellegű mondanivalóiból a jövő megvalósításának egy tudáscsokrát szeretném dekódolva közreadni. Ha csak annyit tennénk világszinten, hogy az általa közvetítendő tudást újra csoportosítva a fenntartható életünk érdekében alkalmaznánk, eredményeképpen a természeti világtársadalom víziója elérhető közelségbe kerülne mindazoknak, akik be szeretnének lépni annak a kapuján.

A Szent Koronánk által kisugárzott tanára tekintve első gondolatunk szerint, nagyon óvatosan kell a témához nyúlni. Ugyanis a modern ember (Homo sapiens sapiens) legalább százezer évvel ezelőtti megjelenésétől fejlődik e korona szellemisége, az akkori elsődleges kultúrák színvonalán. Az is fontos, hogy a tudásáramlás csak a korona fizikai elkészültének az idejére tette lehetővé a kódolt ismeretanyaga művészi rögzítését. Következtében az őseink az akkori világ legmagasabb eszmeiségű koronáját alkották meg a szerkezetében és mondanivalójában. Ugyanis ez a korona nem csak egy hódításokra feljogosító, azt kifejező királyi vagy császári fejdísz, hanem egy egyetemes világkép, amely megfogalmazza a viselőjének a jövőbe tartó világnézeti szempontjait is.

A Magyar Szent Korona (az első kötet 286. oldalán feltártak szerint) Kr.u. 445-ben készült, és nem másnak, mint a hun Atilla fejedelemnek a megkoronázására. A korona fizikai léte így mintegy 1500 évnyi történelmet ível át, eszmeisége pedig maga az emberiség története. Hiszen azt biztosan tudjuk róla, hogy az elsődleges Indomediterránia úrnépeink egyik különösen dicső államában, a Hun Birodalomban készült. A hunok pedig az emberiség legősibb nemzetségébe tartoznak, mégpedig a hun, fekete és a fehérmagyarok ágai szerint. A készítése célja is ismert. Ugyanis a hun uralkodócsalád a négyszázas években, a hanyatló Római Birodalom felváltására, immár a magyar nyelvű úrnépek egyesítőjeként, erre a koronára kívánták alapozni Európa általuk magyar nyelven való egyesítését. Amiért ez nem sikerült, sikerülhetett, annak oka az, hogy az addigra már nemzetközivé váló pénzhatalom hatékonyabbnak bizonyult az ősi nemzetségi társadalmaknál. Ugyanis a pénz hatalmával elkövetett királygyilkosság árán, Attila hun király megmérgezésével, képesek voltak megszabadulni a hun szakrális királyság Európát egyesítő szándékától.

A korona származási titkainak felvázolásával az eszmeiségében nagyon markánsan két ellentétes oldalra válik a tana, és ha maradunk a pénzérme hasonlatnál, akkor a korong palástja alkotja a harmadik oldalát. A három oldal hasonlatával felbontható az eszmeisége: egyszer az utóbbi ezer év Magyar Királyságának úgynevezett írott alkotmányainak tanára; másodszor az ezzel ellentétes ősi évezredek íratlan (a korona szimbólumai) alkotmányosságára; harmadszor a mindkét oldalát meghatározó tudattartamaink összességét az úrnépek ősidőkből kifejlődő őstanát, magát a tudás népét, annak eredettanát. Ha mi a Szentkorona-tanról akarunk beszélni, első és legfontosabb mondatként meg kell határoznunk, hogy melyik oldalára gondolunk. Ugyanis nagyon nem mindegy, hogy az ősi nemzetségi, vagy a középkori feudális eredetét adjuk közzé.

Nézzük a három oldal jellemzését visszafelé az ősidőből:

1. A korona tudástartama. Az őskorból kifejlődő tudásáramlásnak a Szent Korona 445. évi keletkezése előtt, a magyarok istene az Ősi-napisten hitvilága által felhalmozódó, és az utódok részére átadandóan a fenntarható élet felépülésének a mindenek feletti alkalmazását jelenti. A fenntarható élet tudása pedig nem máshonnan ered, mint az ősnépek által az őstermészet-vallásból létrehozott őskereszténység (magyarvallás!) vallásának anyagelvű hitvilága. Ugyanis az őskeresztény vallás a fogalma szerint: a legigazabb ősmaterializmus.

Az őskereszténység jellemzője: a barbár vallásforma, mely a matriarchális társadalom kifejeződése. Főbb tulajdonságai: telepes életformájú, állandó territóriummal rendelkező munkatársadalmak, rendezett családi viszonyú, nem militarista beállítottságú, egyisten-hitű, magas műveltségű és kultúrájú hitrendszer. (Súlyos dehonesztáló történelmi tévedés, lejáratás: a barbár fogalmának műveletlen, erőszakos, embertelen, vad, szertelen emberekként való jellemzése. Ők épp fordítva a pogány vallásforma népei!).

Bizonyításként ismert dolog, hogy az ókor legvallásosabb népe a régi Egyiptom lakói voltak. Mivel azt is tudjuk (1. kötet), hogy a hun a fekete és a fehérmagyar nemzetségek egyformán Egyiptomból erednek, akkor nem nehéz következtetni arra, hogy a Szent Koronát megalkotó hun uralkodócsalád is közéjük tartozott. Nagyon fontos megérteni, mit jelent az ősmaterializmus fogalma (megkülönböztetve a dialektikus materializmustól). Mindent a természet rendje szerint él meg. Nem hisz szellemistenekben, az egy Napistene sem elvont misztikum, hanem a maga valóságában létező Nap égitest imádása, aki fénye képében válik a bioszféra teremtő erejévé.

Röviden ismertetve, mit jelent a koronánk szerkezete? A keresztpántos kupolás rész a Mennyországot, benne a földi halandóknak példát mutató Univerzális rendezettséget jelöli. A keresztpántok egyben a négy elem tanát, és több csillagászati megfigyelést zárnak magukba. Tetején a körosztó szentkereszt (egyenlőszárak az egyenlőség világnézetének kifejeződése) egyben a hun-magyar királyok apostoli kettős hatalmát (égi és földi) szimbolizálja, ezért nagyon fontos, hogy nem a judeokereszténység hosszúszárú keresztje szerinti, mely az uralom és elnyomatás jelképe. Az alsó abroncs koronarész eszmeisége tömören a magyar róna, a körország, a Napisten országa kifejezést hordozza, miként a korona is a róna országa (ko = ka, országmegtartó lélekforma) szavunk származéka. Hogy mégsem az apostoli joga érvényesült a magyar királyságnak a nemzetközi gyakorlatában, már a katolicizmus egyeduralomra törő hitvallásától vált függővé.

2. A korona íratlan alkotmányossága. Pontosabban kifejezve, a Szent Korona ősi alkotmányosságáról nem maradt fenn közvetlen írásos bizonyíték, ami azért nem jelenti azt, hogy ilyen nem is létezett. Mert közvetve számtalan adatról tudunk, ami az ősi úrnépek államiságáról fennmaradt. Kezdve az uralkodói intelmektől egészen a Mózesnek tulajdonított, de valójában az egyiptomi őskereszténység Tízparancsolatáig. Ezért I. Szent István királyi intelmei sem máshonnan, mint a napkirályi származástudata pontos ismeretéből adódik, eszmeisége egyenesen az egyiptomi fáraók több ezer éves uralkodói gyakorlatából ered.

Az íratlan alkotmányunk megfejtett tudata a szentkorona-tan a valódi és az érem jó oldala. Hazánknak, de az emberiség számára is örökérvényűen, az 1000. évi Magyar Királyság előtti ősi nemzetségi társadalmi állapotból kifejlődött valódi konzervatív köztársasági államforma tana az, amelyre büszkén tekinthetünk vissza. Jellemzője a kettőshatalmú fejedelemség, mely a Kende (kendős női hatalom jelképe), kiegészülve a Gyula, mit a férfi védelmi erő vezére hatalmával. Társadalmi gyakorlatában a polisz elv nemzetségi társadalmi berendezkedése a legfontosabb kiemelendő tanítása.

Államszervezetét a nagycsaládokból kialakult lakóközösségek nemzetségi társadalmi modellje jellemzi. A nemzetségek teljes területe a benne élők közös tulajdona volt, és a mindenkori gazdasági szükségszerűség szerint működtették. A nemzetségfői a nép által megválasztott vezetőkből álltak. Vallásuk a matriarchális őskereszténység az igazság népe vallása volt. Az ókori úrnépek jelszavát a „becsület, egyetértés, kötelesség” jellemezte, szemben velük az újkori „szabadság, egyenlőség, testvériség” alapjában téves világfelfogása helyett.

3. A korona írott alkotmányossága. Kezdetei a II. Szilveszter pápa által a magyaroknak ezerben visszaszolgáltatott Szent Koronájával, I. Szent István magyar király megkoronázásától számítódik. Fontos tudnunk, hogy a Kárpát-medencében három magyar, tágabb kitekintésben úrnépi királyság létezett. Első a hun-magyarok által 445-453-ig, mintegy 8 évig állt fenn. Fő célja Európa egyesítése magyar nyelven. A második felépülése az avar-magyarok által Baján kagán uralkodásától, 567-től egészen az utolsó avar kagán (Izsák?) 814. évéig, mintegy 250 évig tart. Az avar hatalom fő célja, már csak Közép-Európa egységben tartása magyar nyelven. Megemlítve, hogy a kagán = király értelmű kazár eredetű fogalom. A harmadik Magyar Királyság az I. Szent István megkoronázásától, az 1000. évtől tart napjainkig. Ez utóbbi államiságunk már csak a Kárpát-medence egységben tartását tűzhette ki céljául. Talán jól érzékelhető, ahogy a három királyságunk alatt csökkent Európában az úrnépi hatalom területe a szemiták térnyerése által. Ugyanis ha jól meggondoljuk, a Magyar Királyság az 1946: I. Törvénycikk alapján nem került felszámolásra, csak a harmadik Magyar Népköztársaság került kikiáltására általa. Valójában ügydöntő népszavazás nem erősítette meg a királyság megszüntetését.

A harmadik megvalósított Magyar Királyság immár ezer év óta létezik (létezett?). Az első kettő a nemzetünk őskereszténységéből ered, a valódi köztársaságot megtestesítéséből. Velük szemben a harmadik királyságunk már az érem rossz oldala, ugyanis a feudalizmus idealista világnézetéből fakad. Mégpedig a nemzet feudális szolgaságba való taszításáról szól. Nem részletezve ennek az ország további életére kiható negatív dolgait, csak megemlítem, hogy e II. évezred negatív alkotmányosságunk oka a nemzet mai szegénysége és az idegen hatalmak általi teljes kiszolgáltatottsága. Ezen okokból nagyon szeretném kihangsúlyozni, nagyon nem mindegy, ha valaki a Szentkorona-tanról beszél akkor melyik tanát érti rajta. Ezért különböztessük meg a két gyökeresen ellentétes oldalát:

1.      Az 1000. év előtti őskereszténység őskori Szentkorona-tana.

2.      Az 1000. év utáni judeokereszténység középkori Szentkorona-tana.

Az első, az őskori Szentkorona-tanára a könyvben részletesen leírt jellemző kritériumokat nem ismétlem. Gyakorlatilag mindazokat az ismereteket tartalmazta, amire a természeti világgazdaság és világtársadalom megvalósítása során bátran támaszkodhatunk. Példaként a polisz társadalmi formára, és a nemzetségi tulajdonlás elveire. Népünk nem pogány, hanem épp ellenkezőleg barbár (anyatiszteletű) és kiváltképpen nem ateista (istentagadó) volt, másként a valódi természetvallás, a Napisten ősmaterialista hívője. Hiszen a források leírták, hogy az úrnépi (magyar) nemzetek a legvallásosabb népek (Napisten hívők) az egész világon. Összefoglalva az ősi Szentkorona-tan felépülését:

1.      A magyarok istenének mítosza: az őskorból eredő alkotmányosságunk tudati alapja;

2.      A Szentkorona-tan: a magyarok istenének tudati alapjára épülő nemzettudatunk felépítménye;

3.      A magyar állam helyes alkotmánytudata: a mindenkori államvezetés által alkalmazott, a magyarok istenére és a Szentkorona-tanra alapuló államtudatunk napi megjelenési formája.

A második, középkori Szentkorona-tan, a legtöbb mai felfogással ellentétben, nem a nemzetünk haladásának az érdekeit szolgálta és szolgálja, hanem épp a nemzetünk kirablására (elpusztítása) érdekében készült. Az igaz, el kell ismernünk, hogy próbálta megőrizni az ország egységét, de milyen áron? Azon, hogy a népünk kényszerrel elvesztette ősiségét, vallását, rászabadította népünkre a hűbériség rabszolgaságát, nemzeti nemességünk nagy részét idegen főurakra és vallásvezetőkre cserélte ki, akiknek a kizsákmányolás és nem az ország jóléte volt a legfőbb törekvésük. Így népünkre 1000 éves szinte kibírhatatlan szolgaság települt rá. Ez az egyszerű oka annak, hogy nemzetünk máig nem volt képes az iparilag fejlett országok szintjére felfejlődni, nekünk mindig a szolgaságot tartották fenn.

Nézzük meg, kiknek volt a ma oly szeretettel hangoztatott középkori Szentkorona-tanban a sokszor hangoztatott ellenállási joga, kikről is szólt ez a jog? Bizony csak a nemességről, a jobbágyságról és a nemzetről hallani sem akartak benne. Tegyük még hozzá, hogy 1711 (Rákóczi szabadságharc) után, már tisztán magyar nemesség szinte nem is létezett. Akkor kiket akarnak a mai Szentkorona-tan hívők ismét hatalomba hozni? A nem létező magyar nemességet! Hát ez legyen a mai tudálékosok kudarca.

Elvesztjük vele az ezerig fennálló nemzetségi társadalmunk minden pozitívumát, a nép saját lakóhelyi tulajdona feletti rendelkezési jogát, általa a saját földünkön váltunk idegenek rabszolgáivá. Ha valaki ezt a középkori Szentkorona-tant véli a követendő példának, az az ő dolga. Ezért sem, nekem a középkori elvét nincs módom ajánlani senki felé, mert ugyanolyan zsákutca, mint a tőkés globalizmus támogatása. Helyette mindenkinek a valódi és magyar, az őskorból eredő Szentkorona-tant ajánlanám követendő példának.

Példaként összeállítottam az ősi Szentkorona-tan szellemiségére épülő változatában egy leendő alkotmánytervezet alapeszmeiséget.

Magyarország Új Alkotmányának, az ősi Szentkorona-tan alapelveiből megfogalmazott fő tételei:

1. § Magyarország független (szuverén) állam.

2. § Magyarország államformája: Szent Korona Országa (köztársaság).

3. § Magyarország állameszméje: valódi őskeresztény érték és hagyománytisztelet (konzervativizmus).

4. § A kötelezettségek és jogok egységében a Szent Korona minden tagja egy és ugyanazon hozzáférést, elérhetőséget élvez:

a.) A Szent Korona országának minden tagja NEMES ember, a szó legszorosabb értelmében, általa éltetve és védve tulajdonosa hazájának;

b.) A Szent Korona tagjai magyar állampolgárok, ha a Szent Korona Országának területén élnek és/vagy adóznak, s amennyiben az ország egységének érdekeit szolgálják;

c.) Államalkotó nemzetiség az, amely elfogadva a Szent Korona értékrendjét, kultúrájával segíti a Szent Korona Országának boldogulását.

5. § Ami a magyar földön, föld alatt és föld felett van, a Szent Korona által jelképezett egyetemes magyarság elidegeníthetetlen tulajdona, amelyet csak a Szent Korona tagjai az igaz világerkölcs szerint, a használata idejéig bérleti jellegű tulajdonviszonyban birtokolhatnak, a lakóingatlanok kivételével. Az előbbiek közül a magyar föld, vagy a rajta létesült gazdasági vállalkozások a települések közigazgatási területén belül kizárólag az ott élő polgárok és az ország érdekeit szolgálhatják. Kiemelve a települések lakosságának az arányos termelőeszközhöz, vagy munkalehetőségéhez jutása jogát.

A bérleti tulajdonviszony jogai nem azonosak a magántulajdon joggal, ezért:

a.) Nem semmisítheti meg a bérleti tulajdonviszonya tárgyát;

b.) Csak a lakóközössége engedélyével változtathatja meg a vállalkozása rendeltetését;

c.) Csak a Szent Korona tagjára ruházható át (örökíthető) a bérleti jogviszony. A vállalkozás befejeztével az örökösének, hiányában kizárólag csak a lakóközösségére szállhat át a vagyon további működtetésre.

6. § Minden magyar érték a magyar érdekeket szolgálja.

7. § A Szent Korona felségterületén megszerzett eddigi birtokjogok, ha a tulajdonosok azokat a továbbiakban a lakóközösségek és a nemzet érdekében működtetik, nem sérülhetnek, az esetleges erkölcsi és jogi kétségek rendezése mellett.

8. § Mindazzal szemben, aki megsérti a Szent Korona értékrendjét, a Szent Korona Országa minden tagjának nemcsak joga, hanem kötelessége ellentmondani és ellenállni.

Az ősi Szentkorona-tan működését a magyar nemzet egyik különleges történelmi eseményével szeretném bemutatni.

A világ közvéleménye az együttérzés és az elképedés vegyes csodálkozásával szembesült az 1956. október 23.-i Magyar forradalom és szabadságharc eseményeivel. Máig sem tudták megfejteni a magyar nép e halálmegvető szabadságvágyának kiteljesedését. Teljes körűen még a magyar nemzet előtt sem ismertek az akkori világ legerősebb szárazföldi hadseregével rendelkező Szovjetunió elleni forradalmi harc motivációi. E csodálatos eszmeiségű népfelkelés ötven éves évfordulója tiszteletére már egyszer és mindörökre, végérvényesen fel kell tárni az igazságot. Az ünnepi felmagasztalás igénye késztetett e feltáró társadalmi közlemény megírására.

Az, hogy eddig senki sem tudta a forradalom eszmeiségének a valódi mozgatórugóit megfejteni, még Ők sem, akik a legteljesebb résztvevői voltak az eseményeknek, a mai tudásom birtokában felém is elképesztő tanulságokkal szolgált. Láttatnom kell hova vezet, ha egy nemzetnek, esetünkben a magyarok őstörténetének a valóságát meghamisítják, elveszik a jogos tulajdonosuktól. Ugyanis egy nép mindenkori cselekedeteit a saját történelmének az indítékai motiválják, ha tudnak róla, ha nem. Beépül az ősiség a nemzet génállományba, rajta keresztül a társadalom biológiai erejébe, életébe. Nagyon fontos a megértéshez a következő mondatom: hiába vették el a közép és újkori hatalmak a magyar nemzet őstörténetének valódi tudását és hitét, a nemzet génjeiben e fejlődés tudatalatti módon is tovább élt és hatott a mindennapjai során. Egy ősi nemzet történelmi hitét a mindennapi tiltások mellett csak úgy lehet maradandóan eltörölni, ha genetikai kódjukat is felülírjuk egy más idegen nemzet génállományával. Ennek gyakorlati végrehajtását láthatjuk egész Európában.

Ha az 56-os forradalom igazi motivációit keressük, eredményt csak a nemzet valódi történelmének feltárása esetén kaphatunk. És valóban a titok, a mintegy emberöltőnyi magánkutatásaim eredményeképpen megfejtett, a magyar őstörténet rejtvénykulcsával kinyitott titkos szoba (Bartók: A kékszakállú herceg vára, a hetedik szoba jelképe) a teljes valóságával tárult elém. De a hasonlat képe olybá meglepett, hogy évekig nem voltam képes a közvélemény elé tárni e feltörő igazságokat. Talán mára, annyira leülepedett a „látvány” igazsága, hogy egy mai állami ünnep tiszteletére megtehetem.

Akkor fogalmazzuk meg: milyen történelmi folyamatok eredményezték az ötvenhatos forradalom motivációit? A társadalmi közlemény tömörsége érdekében csak a „három a magyar igazság" szerinti legfontosabb tételek kiemelésére szorítkozom. Nézzük, mi lehet az a nagy történelmi igazság, melyet a mai hatalmak még mindig tiltanak a nemzetünk tudatától? Szinte biztos, hogy van a világunkban egy olyan hatalmi központ, ahol pontosan ismerik az általam megfejtett igazságokat. Talán egyszer ők is igazolják állításaim helyességét.

Egy össznemzeti forradalmi folyamathoz vezető okokat logikailag három csoportba sorolhatunk:

1.      Aktuális, vagyis időszerű motiváló tényezők összhangja;

2.      Közvetlen, vagyis egyenes ági nemzeti történelmi tényezők együttállása;

3.      Közvetett, vagyis genetikailag rögzült őstörténeti tényezők motiváló ereje.

Az első aktuális tényezők elemzése azok tiszte, akik abban résztvettek. Csak a fő okait említem: vesztes ország, az újjáépítés nehézségei, az elkövetett gazdasági és politikai bűnök okozta elkeseredettség mindenki előtt ismert. Bennem mégis felmerült a kérdés: vajon ezek elégséges okot szolgáltatnak-e egy nemzeti forradalom kitöréséhez? Szerintem nem, ezért kutassunk tovább.

A második közvetlen, vagyis az ismert történelmi tények forradalom kiváltó okai a Kárpát-medence egyenes ági történetében fedezhetők fel. Az utóbbi ezer év során lezajlott szabadságharcaink tudati tényezője fontos indukáló erő. Ezek közül csak a legnagyobb történészi tévedés (hamisítás) kérdésével foglalkozom. Ismert tény, hogy Árpád honegyesítése (honfoglalása) után alig száz évvel 997-ben kirobbant az első magyar Koppány-féle kárpát-medencei forradalom (tévesen pogánylázadás). Ezer év után végre már ki kell mondanunk, és meg kell követnünk Koppány vezért, mert a lázadása nem a kereszténység ellen irányult. Ő ezt nem is tehette, ugyanis nemzetével együtt ősidők óta őskeresztény vallású volt. A világunk egyik nagy titka, hogy az ősi úrnépek alkották meg a magyar Őskereszténység vallást, és ebből fejlődött ki maga a Római-katolikus keresztény vallás is. Koppány: a magyarok istene, az ŐSI-NAPISTEN (aki azonos RÉ-vel) szabadságának a védelme érdekében, a Német-római Császárság hűbéri terjeszkedése ellen fogott fegyvert. Egészen pontosan, az évezredek alatt kifejlődött és a fenntartható életet biztosító, akkor még viruló nemzetségi társadalmi forma fennmaradásáért harcolt. Ahol jellemzően minden életfenntartó tulajdon a magyar nemzetségek csoporttulajdonában volt. Vele szemben Vajk, vagyis I. István király, az akkor világszerte terjedő haszonelvű magántulajdon, a feudális hűbériség új társadalmi formájának megvalósításáért, vagyis országunknak az új nyugat-európai hatalmi rendszerbe való beillesztéséért küzdött.

Tudnunk kell, hogy István király és Koppány is a Haza megmentése céljából – egyetlen eseteként a történelmünkben – mindketten pozitív hősként küzdöttek a meggyőződésükért. Mivel István győzött, már sohasem tudhatjuk meg, hogy a Koppány-féle ősi igazság milyen Magyarországot eredményezett volna. De bukásában is, még legalább ötszáz évig képes volt az idegen hűbériség terjedését lassítani, illetve megállítani az ország ilyetén kiszolgáltatását. Ha a Koppány, Vazul és Vata fémjelezte ezer évvel ezelőtti küzdelmeiket kivetítjük az 56-os forradalomra, az egyenes ági egybeesésük megcáfolhatatlan, csak egy másik (szovjet) világhatalom ellenében. Összefoglalva, az 56-os hősök teljes joggal tekinthetik magukat Koppány és társai eszmei leszármazottainak. A hősies szabadságvágyuk még a bukásukkal is az ország jövőjét szolgálta.

A harmadik közvetett, vagyis genetikailag rögzült eszmeisége a legizgalmasabb történelmi igazsága nemzetünknek, de az egész világnak is. Ha arra a kérdésre keressük a választ: miért nem ismeri a tudására oly büszke világ az emberiség (Homo sapiens) ősi nemzetiségét és ősnyelvét? Az a válaszom, hogy pont ott nem keresték, ahol az rejtezett. Ez a tudáshiány a tiltott magyar „hetedik szoba” rejtekében található. A mai világ valamikor, valami érthetetlen okból eltitkolta a közvélemény előtt, ezért azoknak adok igazat, akik a magyarokat tartják Indoeurópa ősnemzetének, és ebből adódóan az ősnyelvének a magyar nyelvet. Ez olyan mérhetetlenül nagy igazságtalanság a magyarokkal szemben, hogy alig van rá magyarázat. Vajon miért kellett elvenni népünktől a civilizációnkat megalapító elsődleges „Indomediterrán világkultúra” történettudatát? Ha akarjuk tudni, ha nem, igenis a mai indoeurópai nemzetek szinte kivétel nélkül, a magyar ősnemzet különböző időpontokban szétvált törzseinek alapnépességéhez hozzávándorolt, rátelepült hódító, vagyis szemita és nomád törzsek egységesülése útján keletkeztek. Még a nagy világnemzetek is a vérrokonaink! Ugyanígy, az összes indoeurópai nyelvek a magyar ősnyelvre ráépülő: latin, germán, angolszász, szláv, vagyis asszír eredetű (szarmata) nyelvek hozzávándorlása útján (admigráció) keletkeztek. Kérdezem: kiknek lehet ez szégyen? A magyar nemzet nyelve az egyedüli e világunkban, mely a leszármazás (filiáció) alapján képződött.

A harmadik csoport másik fontos kérdése: miért baj az – mikor örülnünk kellene e ténynek – ha a mai világunk megtalálhatja az összes világvallás ősiségét (a „nagyszülőket”) a magyarok istene őskereszténységében? Tudatosítani kellene már végre, hogy a civilizációnk minden főbb vallása a legigazabb természetvallásból, a magyar őskereszténységből ered több ezer évre visszamenőleg.

Összefoglalva a harmadik csoportról leírhatom, hogy az emberiség minden nagy titka az ősmagyar nemzet alkotta magyarok nyelvében található meg kódolt állapotban. A fenti s minden állításom az egykori ősi tudás dekódolásával váltak bizonyíthatóvá. Ameddig ez a sokszor megcsonkított nyelv él, addig a múlt titkai megfejthetőek, újra és újra felszínre fognak törni.

Láthatjuk, hogy az 56-os forradalom eszmeiségének a gyökerei a nemzetünk több ezer éves fejlődéséből merítkezik. Népünk génjeibe kitörölhetetlenül beépült a fenntartható élet szabadsága. Ezért nem tűri, tűrhette soha a szabadsága elvesztését, amikor csak tehette fellázadt ellene. Ha elfogadják az 56-os hősök az ajánlásomat, legyenek büszkék arra, hogy a szabadságharcukat a népünk sokezer éves szabadságszeretetének egyik utolsó fellángolásaként tiszteljük. Legyenek nagyon büszkék tettükre, miként írtam, Koppány hazaszeretetére is. Az 56-os Forradalom és Szabadságharc váljék a nemzetünk, de a civilizációnk fennmaradásának világítótornyává! Bukásukban is valószínűleg a legnagyobb emberi cselekedetet valósították meg, túlmutatva a Hazán, az önzetlen nemzet és világmegmentő emberi akarat kifejeződését.

 Tácsi István