A hét paródiája: Az erkölcsjavító különadóról és az első éjszaka jogáról

Az Országgyűlés a 2010 évi Országgyűlési választáson megnyilvánult népakaratra támaszkodva megerősíti a házasság intézményének erkölcsi alapjait és egyúttal megújított formában visszaállítja az első éjszaka jogának (ius primae noctis) feudális történelmünkben gyökerező hagyományát.

Ennek érdekében az alábbi törvényt alkotja:

1.§. A házasságkötési szándék bejelentésénél a házasulók nemüket és személyi adataikat az anyakönyvvezetőnek bemutatott születési anyakönyvi kivonattal kötelesek igazolni. A menyasszonynak ezen túlmenően érintetlenségi nyilatkozatot is kell tennie és csatolnia kell a kormány által kijelölt egészségügy intézmény erről szóló tanúsítványát.

Az orvosi vizsgálatért vizitdíjat fizetni nem kell, de a tanúsítvány illetékköteles.

2.§. Újabb házasságkötés estén nem kötelesek érintetlenségi tanúsítványt csatolni a három illetve ennél több vérszerinti gyermeket szült nők.

3.§ Mindazon nők, akik nem képesek csatolni az 1.§.-ban foglalt érintetlenségi nyilatkozatot, csak 98% erkölcsjavító különadó megfizetése után köthetnek házasságot. A különadó alapja a menyasszony előző évi minden jövedelme.

4.§. Mentesül az erkölcsjavító különadó megfizetése alól az a menyasszony, aki - legkésőbb a házasságkötést megelőző napig - az első éjszaka jogának (ius primae noctis) gyakorlását -földesúr hiányában - ráruházza, a választói akarat érvényesítésére elsöprő többséggel mandátumot szerzett párt parlamenti képviselőire.

5.§. A 70 éven felüli menyasszonyok estében ezt az átruházott jogot az MSZP, a Jobbik és az LMP parlamenti képviselői mandátumuk számarányához igazodóan kötelesek gyakorolni.

6.§. A jelen törvényben foglaltak a költségvetést érintő voltuk miatt, sem népszavazással, sem alkotmánybírósági eljárással nem támadhatók meg.

Az országgyűlés jegyzőkönyvéből: A fenti törvényt a Fidesz parlament frakció egyhangúan szavazta meg.